A globális felmelegedés veszélyezteti az élővilágot

A közlekedés az egyik legnagyobb szennyező

Az Európai Unió környezetvédelmi tevékenységének alapját a „Környezet 2010: A mi jövőnk, a mi választásunk” elnevezésű cselekvési program jelenti, melynek középpontjában a következő területek állnak:

• éghajlatváltozás és globális felmelegedés;
• természetes élőhelyek, vadon élő állatok és növények;
• környezet és egészségügy;
• természeti erőforrások és hulladékgazdálkodás.

Az említetteken túl a cselekvési program hangsúlyozza, mennyire fontos, hogy:

• a hatályos környezetvédelmi jogszabályokat minden érintett végrehajtsa;
• az Unió a környezetvédelemmel kapcsolatos valamennyi szakpolitika (így pl. a mezőgazdaság, a tengerentúli fejlesztés, az energiaügy, a halászat, az ipar, a belső piac, valamint a közlekedés és szállítás) kialakítása során figyelembe vegye az intézkedések várható környezeti hatásait;
• az üzleti élet szereplői és a fogyasztók lehetőséget kapjanak arra, hogy a környezeti problémák megoldásában tevékenyen részt vegyenek;
• az uniós polgárok megfelelő tájékoztatásban részesüljenek annak érdekében, hogy a környezet szempontjából kedvező döntéseket hozhassanak;
  az európai polgárok tisztában legyenek azzal, milyen lényeges az ésszerű földhasználat annak érdekében, hogy a természetes élőhelyek fennmaradjanak, a tájak hagyományos jellege ne szűnjön meg, és a városi szennyezés a lehető legalacsonyabb mértékű legyen.

PCP zöldenergia program és környezetvédelem a települési szilárd hulladékgazdálkodás fejlesztési stratégiája, 2007-2016

1. Magyarország környezetvédelmi felzárkózása

Magyarország EU tagsága nemcsak gazdasági, hanem környezetvédelmi szempontból is felzárkózási kötelezettséget és lehetőséget jelent. A Közösség polgárai – a gazdasági jólét mellett – az életminőség fontos tényezőjének tekintik az egészséges környezetet is. Ez utóbbi a környezetszennyezés határokon átterjedő, esetenként globális hatásai miatt – csak a tagországok közös és összehangolt erőfeszítésével biztosítható. Így a környezetvédelem ügye már a csatlakozási tárgyalások során is hangsúlyosan jelent meg, és bár az EU az egységes belső piac feltételrendszerének megteremtését és betartását tekinti elsődleges pillérének, a környezetvédelmi vívmányok átvételét és megvalósítását, illetve betartásuk folyamatos ellenőrzését is kiemelten kezeli. További fontos szempont, hogy a tagországokban kiépült környezetvédelmi háttéripar egyre újabb piacokat keres, s az Unió alapvető érdeke, hogy gazdasága egyik legdinamikusabban fejlődő szektorának további prosperitást biztosítson. Ennek megfelelően a környezetvédelmi fejlesztésekhez az EU ehhez támogatási forrásokat biztosít, ami Magyarország számára is komoly lehetőséget ad a hulladékgazdálkodás korszerűsítésére.
A hulladék lerakása 2005-ben 178 db hulladéklerakóban történt, amelyek közül azonban csak 53 db működhet 2009. után is. A működő lerakók mellett – a 2003 januárjában PHARE támogatással elkészült országos felmérés alapján – 2435 db, 1950 után létesült, bezárt és felhagyott, de nem rekultivált lerakóról van tudomásunk, amelyek rekultiválás nélkül folyamatos potenciális környezeti veszélyforrást jelentenek.

Csomagolási Hulladék

2008-ban 945 ezer tonna csomagolási hulladék keletkezéssel számolunk. Ennek mintegy fele a települési szilárd hulladék részeként jelenik meg, melyből begyűjtést követően 274 ezer tonna kerül anyagában hasznosításra. Emellett a gazdasági tevékenységek körében képződő és begyűjtött, valamint a Fővárosi Hulladékhasznosító Műben energetikai hasznosításra kerülő 100 ezer tonna mennyiséget is figyelembe véve, hasznosításra kerül a teljes keletkező mennyiség 60%-a, ezen belül anyagában hasznosításra kerül 49%-a. Ezáltal a 2012-ig teljesítendő kötelezettség (lásd 5.2. fejezet) időarányosan teljesítésre kerül.

Egyéb szelektíven gyűjtött hulladékok hasznosítása

 
A projektekben kiépülő elkülönített gyűjtési és válogatási kapacitások természetesen nem csak szerves hulladékok és a csomagolási hulladékok elkülönített kezelését, hasznosítását szolgálják. A gyűjtőszigeteken alapvetően azonban a csomagolási hulladékok, illetve a begyűjtött mennyiség közel felét kitevő nem csomagolási papírhulladék kerül összegyűjtésre, míg a létrejövő hulladékgyűjtő udvarok biztosítják a lakosságnál képződő egyéb hasznosítható, illetve veszélyes hulladékok viszonylag kis hányadot kitevő mennyiségben történő összegyűjtését.
 
A lakosságtól történő hulladékátvételben továbbra is jelentős hányadot fog képviselni a gyártói felelősségbe tartozó hulladékok visszavétele, így a gyógyszerhulladék teljes mértékben a gyógyszertáraknál, az elektromos és elektronikai berendezések, az elemek és akkumulátorok, a gumiabroncsok döntő mértékben a forgalmazás helyén kerül visszavételre, azonban ez utóbbiak átvételére a hulladékgyűjtő udvarok is lehetőséget adnak.

A vegyesen gyűjtött, illetve nem hasznosítható maradék hulladékok kezelése

A települési szilárd hulladék termikus hasznosítással megvalósuló égetése 2009-re is csak a vegyes hulladékot égető fővárosi hulladékégetőműben történik, változatlan, 420 ezer t/év kapacitással. A projektek keretében megépülő 264 ezer tonna és a már rendelkezésre álló 40 ezer tonna MBH kapacitásból származó mintegy 79 ezer tonna éghető könnyűfrakció elégetésére a projektek külön beruházást nem terveznek, vagy a már meglévő erőműi, illetve cementgyári együttégetési lehetőségek, vagy a még kialakítás alatt lévő projektekben tervezett kapacitások használatával számolnak. Ezek hiányában az előkezelt hulladék lerakóba kerül.

PCP technológia

A tervezett fejlesztés, egy olyan technológia, amely hulladék műanyagokat dolgoz fel és alakít át folyékony energiahordozóvá. A technológiát cégünk fejlesztette ki, berendezéseit mi gyártjuk. A műanyag hulladékok ilyen formában történő feldolgozása lehetővé teszi ezeknek a kommunális vagy az ipari szektorban keletkező, a környezetet jelentősen terhelő anyagok gazdaságos és környezetkímélő hasznosítását.
Az előirányzott fejlesztési program a kiválasztott technológiának köszönhetően a jelenleg ismert eljárások között a legkorszerűbb, és minden tekintetben megfelel az Európai Unió környezetvédelmi szabályozásában megfogalmazott követelményeknek.
A fejlesztés nagymértékben segítheti, Magyarország által vállalt CO2 csökkentési kontingens teljesítését, mivel a műanyag hulladékból előállított energia nem a föld alól az un. fosszilis forrásból kerül kiaknázásra.
A T-Technology® alkalmazása jelentősen csökkenti a biológiai úton nem lebontható hulladékok mennyiségét. A technológia által újrahasznosításra kerülnek olyan hulladékok, amelyeket korábban az egyáltalán nem, vagy nagy kockázattal, égetés útján semmisítettek meg. A műanyag szemét viszonylag nagy térfogata miatt feldolgozhatóságával, jelentősen csökken a szemétlerakók területigénye.

A technológia hatásának a mérései azt mutatják, hogy a rendszer káros anyag kibocsátása, semmilyen komponensben nem érik el az előírt, károsító anyagokra vonatkozó határértékeket.

A teljes feldolgozás folyamán alábbi hulladék anyagok lelhetők fel:

• Az alapanyag előkészítése során, jelentéktelen mennyiségben keletkezik hulladék azokból az anyagokból, amik a feldolgozásra nem alkalmasak. Ilyenek, a beszállítások során kerülnek a telepre, (mint, technológia-idegen műanyagok, fémhulladékok esetleg papír).
• Egyéb lerakódások (üveg, homok), ami az alapanyag szennyezettségéből kerül a rendszerbe, a technológia során kicsapódva, por alakban a reaktorok alján távozik.
• Alumínium hulladék.
• Egyéb, a feldolgozás során megmaradó anyagok, Alumínium kupakok, kávécsomagolás és a katalizátor.   

Ezek az anyagok nem minősülnek veszélyes hulladéknak. (Lásd a 2001 évi szeptember 21.-én kiadott Német szövetségi környezetvédelmi rendelet „Abfall-Katalog” 112-es törvény 1206 cikkely)  Normál feldolgozás során, a felhalmozott hulladék anyagokat további feldolgozásra lehet értékesíteni, mint például a fémeket, a még megmaradó, minimális mennyiségben keletkező, semleges ásványi anyagokat, hulladéktelepeken kell elhelyezni.
A berendezés emisszió értékei megfelelnek, minden energetikai, és környezetvédelmi előírásnak.
A felhasznált veszélyes anyag mennyiségek alapján, az üzem nem sorolható, a veszélyes ipari üzemek kategóriájába. Kívül esik, a Német gazdasági minisztérium 2002 április 9.-én hozott rendeletében, leszabályozott, veszélyesnek minősített üzemek besorolásából.
A Németországi törvénykönyv, GBl. Nr. 58 vom 17. Mai 2002 Pos. 535 ( Tabelle Nr. 1 und Nr. 2 ).
Az alkalmazott eljárás, a berendezés, megfelel minden környezetvédelmi követelménynek, legyen az, akár levegőszennyezés, vízszennyezés, talaj vagy talajvízszennyezés vagy, zajszint.
Fentieken túlmenően a berendezés felállításának a helyszínét válasszuk úgy meg, hogy annak felállítása megfeleljen a környezeti kultúra igényeinek, az ne lehessen hatással, sem a növényi, sem az állati világra, vagy a talajra és a talajvízre. 
Lényeges körülmény, hogy a technológia a Tokarz és a Pintérművek fejlesztése, gyártása Magyarországon történik, ami munkahelyeket teremt, javítja versenyképességünket, és a piaci pozícióinkat.